"Ha magunkhoz veszünk egy éhező kutyát és enni adunk neki, akkor az soha nem fog megharapni. Ez a különbség a kutya és az ember között."

- Mark Twain -


kutya

 

"Nem számít milyen kevés pénzed vagy tulajdonod van. Ha kutyád van, gazdag vagy."

- Louis Salin -


Ha kutyád van, gazdag vagy.

 

"Az emberek többsége beszél az állatokhoz, de csak kevesen értik, mit is mondanak. "

- Carol Bigley -


Az emberek

_

"A világ egy veszélyes hely, nem azok miatt akik gonoszságot követnek el, hanem azok miatt, akik ezt tétlenül nézik."

- Albert Einstein -
 

 


Állatvédelmi Törvény 2012
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 2012

A változások

A január elsején életbe lépő új Ávt egyértelműen tilt minden küllemet érintő sebészeti beavatkozást, vagyis mostantól fogva a fül- és farokvágás is tilos. Ezek ma még a fajtajelleg megtartása végett engedélyezettek, noha Európa számos országában már évekkel ezelőtt betiltották (és a kiállításokon sem nézik jó szemmel a kurtított kutyákat).
A jelenleg érvényben lévő Ávt már most is tiltja a kutyák és macskák élelmezési, valamit prémtermelési céllal történő megölését. Az új már tiltja is az ilyen felhasználást.

Veszélyes, ha embert harapott
A módosított törvény szerint egy kutya nem minősíthető a fajtája alapján veszélyes ebnek. Csak egyedi elbírálás alapján lehet veszélyesnek minősíteni a kutyát, ha már fizikai sérülést okozott (értsd embert harapott), vagy ha fennáll a veszélye, hogy fizikai sérülést fog okozni. A kutya viselkedését az állatvédelmi hatóság által javasolt, „ebek viselkedésének megítélésében jártas” szakértő bírálja el. (Ezeknek a szakértőknek a listája elvileg majd a netre is felkerül.) Veszélyes kutyákat csak engedéllyel, ivartalanítva és chippel ellátva lehet tartani. Tilos továbbá bármilyen versenyeztetésük, az őrző-védőzés, valamint a kivitelük az országból.

Olcsóbb chip és országos nyilvántartás
Az új Ávt előírja az állatorvosoknak, hogy minden vizsgálat elején ellenőrizzék a kutya transzponderét, vagyis chipjét. A chipezett állatok és gazdáik adatait mostantól kötelező egy országos adatbázisban nyilvántartani, és az ide való regisztráció az állatorvos kötelezettsége. A chipezésért és a regisztrációért maximum 3500 forintot kérhet el az állatorvos, így lényegesen olcsóbb lesz, jelenleg ugyanis az egész procedúra (chip+beültetés+regisztráció) 6000 forint körül van.
Az országos adatbázist a tervezettől eltérően nem az állatorvosi kamara fogja üzemeltetni, hanem az állam, egész pontosan az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Nem világos, hogy egy teljesen új adatbázist fognak-e létrehozni, vagy átveszik a kamara által jelenleg használt Petvetdatát, amely közel félmillió állat adatait tartalmazza. A chipszám alapján az állatra vonatkozó adatok egy része (hívónév, veszettség elleni oltás ideje, esetleges veszélyesség) nyilvános lesz, míg a gazdára vonatkozó adatokhoz „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más közigazgatási szerv részére, jogszabályban meghatározott közfeladatának az ellátása érdekében hozzáférést biztosíthat” a működtető. Nem egyértelmű, hogy egy talált és chipezett kutya gazdájára vonatkozó adatokat ebből az adatbázisból ki tudja-e majd nyerni egy magánállatorvos, vagy erre a célra meg kell tartani külön a Petvetdatát.

Ebösszeírás és ebadó
Ahogy várható volt, megszavazták az ebadó bevezetésének lehetőségét is, arról, hogy ténylegesen kivetik-e, az önkormányzatok dönthetnek. Az ebadó, vagyis ebrendészeti hozzájárulás összegét a tartás célja, a tartási hely mérete és állatjóléti jellemzői, az egy helyen tartott ebek száma, valamint a tulajdonos szociális helyzete alapján szabják ki. Évente legfeljebb 6000 forint lehet, veszélyes kutyák esetében pedig max. 20 ezer forint.
Mentesülnek az ebadó alól a magyar fajták (puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövid szőrű és drótos magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó), a speciális feladatot ellátó kutyák (mentő-, segítő- és szolgálati kutyák), az ivartalanított ebek (kiv. a veszélyes kutyákat), és a menhelyen élő, valamint az örökbefogadott kutyák.
A beszedett összeget teljes egészében az ivartalanítás támogatására, a menhelyek és gyepmesteri telepek fenntartására, az állatvédők támogatására, valamint egyéb állatjóléti és közegészségügyi feladatokra kell fordítani. Ez az a pont azonban, amit a legtöbb kutyás kétkedve fogad, mert mindenki attól tart (joggal), hogy az önkormányzatok elnyelik a pénzt, és a kutyák semmit nem látnak majd belőle. Az önkormányzatoknak az ebadó beszedése mellett háromévente legalább egyszer ebösszeírást is kell tartaniuk.

Hogy ebből mi lesz?

A "normális" kutyások úgy gondolják, hogy az ebadó bevezetésével párhuzamosan rengeteg kutya kerül majd utcára, mert a "nem normális" kutyatartók inkább kidobják az állatot, minthogy fizessenek. A menhelyek már így is telítve vannak, így nagyon valószínű, hogy rengeteg állatot kell majd elaltatni helyhiány miatt. Vannak, akik úgy vélik, hogy a törvény az idősekkel szúr ki igazán, hiszen alig tudnak megélni a nyugdíjukból, nem hogy még ebadót is fizessenek. Én meg pont azt látom, hogy ők azok, akik hajlandóak az utolsó fillérjeiket is otthagyni az állatorvosnál, csak gyógyuljon meg a drága Buksikájuk. (És ne felejtsük el, hogy ha menhelyről fogadnak be kutyát, akkor egy fillért sem kell fizetniük!)
Csak reménykedni lehet abban, hogy idővel az emberek egy része (attól nem félek, hogy mindenki) rájön, hogy kutyát tartani felelősség, és ha valaki nem képes az ezzel járó költségeket viselni, akkor az inkább ne is vegyen magához állatot. Az ebadó összege ugyanis kevesebb, mint amennyibe egy kötelező veszettség elleni oltás kerül,pl. Budapesten. Ha a "kedves gazdinak" erre nincs pénze, akkor hogyan tudná kifizetni az állatorvosi számlát, amikor egyszer valami komoly baj történik????
Bővebben...
 
Információk, felhívások

LE A LÁNCCAL!!! – AZ „ÚJ” ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY

A Kormány 41/2010. (II. 26.) rendelete A kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról, 3.§ (2) pontja és a 4.§ (2) a) pontja (Magyar Közlöny 2010. évi 27. szám)

Nem elég szörnyülködni, ha az ember lát egy rövid láncon tartott kutyát, esetleg fedél sincs a feje fölött (nem beszélve a vashordóhoz kötött kutya szomorú látványára)vagy étlen szomjan, tűző napra van kikötve, tenni is kell érte, hogy mindez megváltozzon!
Az állatokkal szembeni elítélendő magatartásnak csak akkor lesz eredménye, ha nem csak mi, „hivatásos” állatvédők, hanem a civil lakosság is fellép a nem megfelelő állattartással szemben.
Az Állatvédelmi Törvény módosítása már lehetőséget ad, hogy közösen kivívjuk, úgy tartsanak állatot, hogy jólétét biztosítsák. Minden állampolgár feladata, hogy az alábbi törvény módosításnak érvényt szerezzük az állatok érdekében! (És itt elsősorban a tartási körülményekre gondolunk..)
Végre van jogalap, hogy a jegyzőket, mint állatvédő hatóságot, bombázzuk a bejelentésekkel, mely szerint nem az előírtaknak megfelelő körülmények között tartják pl. a kutyákat. Ebben a civil lakosság segítségét is kérjük, mert csak együttes erővel lehet elérni az állatok megfelelő, hozzájuk méltó körülmények közötti tartását. Nem elég csak felháborodni, tenni is kell a változásért, ne fordítsuk el a fejünket, ne legyünk cinkosok!

2010.07.01-én lépett életbe az Állatvédelmi Törvény végrehajtási rendeletének 41/2010. (II. 26.) az a része, amely elrendeli, hogy eladni, vagy tulajdonjogát bármilyen módon átruházni - örökbe adás, ajándékozás - csak mikrochippel ellátott kutyát lehet. A rendelet mindenkire vonatkozik, gyepmesterekre, állatvédőkre épp úgy, mint bármely állampolgárra. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csak azt a kutyát nem kell chipezni, amelyik a jelenlegi gazdájánál marad, illetve a kölykök közül is csak azoknak nem kötelező a chip, akit a gazda megtart.

Bővebben...
 
Állatvédelmi Reform Magyarországon!
Régóta várt jogszabályi reform öltött testet, 2009. május 15-i hatálybalépéssel.

Ezeket mindenki alkalmazhatja, aki szakszerű feljelentésekkel, az önkormányzatok jegyzőihez intézett bejelentésekkel kívánja megakadályozni a védtelen élőlények feletti további kegyetlenkedéseket! Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45. és 48. §-ainak módosításai a következő új intézkedési jogokat biztosítják a jegyzők (mint állatvédelmi hatóságok) számára.

Az állat elszállítása az állatkínzó állattartótól (a tulajdonostól):
Ha az állattartó az állatvédelmi törvényben, illetve a más jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését.

A megkínzott állat tulajdonjogi helyzetének megváltoztatása (elkobzása):
Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, de ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, akkor az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az állatvédelmi törvény alapján elkobzott állat tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – hat hónap elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.
Bővebben...
 


 

"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik. "

- Anatole France -


Amíg meg nem...

 

"A kutya nemesebbé teszi a nemest, és aljasabbá az aljast."

- Jack London -


A kutya nemesebbé teszi...

 

"Ameddig az emberek azt gondolják, hogy az állatok nem éreznek, addig az állatoknak azt kell érezniük, hogy az emberek nem gondolkodnak. "

- Peter Bamm -


Ameddig...

_

„A kutyád bármikor kész életét áldozni érted. És te őérte?”

- Konrad Lorenz -


Amíg meg nem...

Keresés